Februárban lépett hatályba az a rendelet, amely lehetővé teszi a a hatóságok számára az adócsalók keresését a közösségi médiában, vagy éppen az apróhirdetési oldalakon. Az intézkedést három évre vezetik be – kísérleti jelleggel –, és nemcsak a végén, hanem félidőben is értékelik.
A francia kormány nyárig hagy időt Biden elnök meggyőzésére a technológiai óriáscégek OECD-szintű adóztatásával kapcsolatban. Tisztán érzékelhető, hogy az eddig inkább demokrata-barátnak tartott vállalatok akár erőteljes demokrata szabályozási lelkesedéssel is szembe találhatják magukat.
A francia kormány az elmúlt időszakban levert egy fontos politikai cölöpöt, miszerint nem adóemeléssel, megszorításokkal kívánja megoldani a jelenlegi gazdasági válságot – inkább adócsökkentésekben, adókedvezményekben, szektorális támogatásokban gondolkodik. Ezzel együtt a Covid-válság az államadósságot már 2020 végére a GDP 120,9%-ára repítheti, így a finanszírozás kérdése előbb vagy utóbb mindenképpen napirendre kerül. És nemcsak az államadósságé, hanem a nyugdíjkasszáé, illetve a napokban elfogadott uniós közös mentőcsomagé is.
Az amerikai szövetségi kormány július elején megtorló intézkedéseket lengetett be a Franciaország által bevezetett digitális adóra válaszként. Újabb, nagy lobbi-potenciállal bíró cégek kerültek bele a nemzetközi játékba.
A franciák hivatalosan a multilateralizmusnak, vagyis annak a hívei, hogy a nemzetközi közösség és / vagy az Európai Unió közösen oldja meg az olyan közös problémákat és kihívásokat, mint a klímavédelem, a nemzetközi biztonság, vagy éppen a nemzetközi adóelkerülés. De a francia kormány láthatóan nem fél attól sem, hogy egyoldalú lépéseket tegyen, ha nem sikerül európai vagy nemzetközi megállapodásra jutni. A nagy, elsősorban amerikai techcégek (az ún. GAFA-cégek) adóztatása például kifejezetten ilyen eset.
5 hónapja lépett életbe egy politikailag rendkívül érzékeny intézkedéscsomag a francia adójogban: a személyi jövedelemadózás rendszerében átálltak az adóelőleg-fizetés rendszerére. A technikailag igen bonyolult átalakítás nyomán elmaradt az apokalipszis, nem csökkent a lakossági fogyasztás, és az új rendszer – egyelőre – probléma nélkül működik. Pedig nagy volt a kormányzati aggodalom, Emmanuel Macron köztársasági elnök sokáig hezitált, vállalja-e a technikai–adminisztratív fiaskó lehetőségét.
